Hermanovszki Szilvia, Kulcsár György: A konfliktushelyzetekről általában

Minden konfliktushelyzet más és más: akadhat némi hasonlóság és rengeteg különbség, eltérés. Viszont amiben minden konfliktushelyzet megegyezik, az az, hogy legalább két résztvevője van és mind a két résztvevője hibázik.

Alapvetően két csoportra oszthatjuk a konfliktushelyzetek megoldására tett kísérleteinket: vannak hibás konfliktuskezelési stratégiáink és „pozitív/győztes-győztes” konfliktuskezelési stratégiáink. A konfliktuskezelésünk végére három különböző eredményre juthatunk, így a megoldási technikáink alapján kialakulhatnak „győztes-vesztes”, „vesztes-vesztes” és „győztes-győztes” helyzetek.

Kulcsár György: Így játszunk mi!

Kedves Olvasónk! Módszertani füzeteinkkel szeretnénk útmutatóval szolgálni pedagógus kollégáink számára arról, hogyan alkalmazhatjuk a csoportjátékokat a mindennapi pedagógiai munkában, hogyan használhatjuk ki a gyerekközösségek működésének sajátosságait pedagógiai céljaink elérésére.

Balogh Krisztián: Egyszer volt, hol nem volt

Mesélni jó, mesét hallgatni öröm és mesét nézni is hasznos mulatság. Csak nem mindegy, hogy milyet, melyiket és melyik életkorban.

Korábban nem volt ismert a gyermekmese fogalma. Felnőttek meséltek felnőtteknek. Abból merített erőt a hallgató, hogy magára ismerhetett a főhősben, és a mesében átélhette a mindennapok problémáit.

Remélhetőleg mindannyiunknak van olyan gyermekkori meseélménye, mely melegséggel tölti el ha eszébe jut.

De eleget tud-e az a mesélő a meséről, aki gyerekeknek mesél?

Mesélni és felolvasni két egymástól alapvetően eltérő fogalom. Gyakran a felolvasást választjuk a mesélés helyett, pedig a történetet sokkal élőbbé, közvetlenebbé, személyesebbé teszi hallgatók számára, ha elmeséljük azt.

A meséléshez a történetet mindenképp belsővé kell tenni. Nagyon fontos a szemkontaktus, nem csak az óvodában, de az iskolában és még a felnőtt hallgatóság esetében is. Ez segít fenntartani az állandó interakciót, hogy visszajelzéseket adhassunk és kaphassunk.

Balogh Krisztián: Burnout? – Van kiút?

Gyakori és nem egyedülálló problémával állunk akkor szemben, ha kollégánkon vagy magunkon vesszük észre a kiégés(1) tüneteit.

Ezek lehetnek testi és szellemi kimerültség, önfeláldozó életmód mellett a túlzó megfelelési és bizonyítási kényszer, saját lelki fizikai szükségleteink háttérbe szorítása, fokozott érzékenység a stresszre, az intolerancia növekedése. Depressziós tünetek jelentkeznek, önértékelési zavarok, a munkateljesítmény csökken. A tünetek nem korlátozódnak a szakmai tevékenységre, hanem életérzéssé alakul, a magánéletben is kiábrándulttá, cinikussá, negatív szemléletűvé, rosszindulatúvá válik az egyén. Ez egész addig fajulhat, hogy megromlik a viszony a családdal is.(2) Gyakori, hogy a legjobban dolgozó munkatársaknál jelentkezik a probléma, ők azok, akik sokat vállalnak, komolyan gondolják a pályát.

Balogh Krisztián: Interaktív tábla az oktatás mindennapjai(m)ban

A mi iskolánkban sokan vagyunk, akik napi rendszerességgel használják az interaktív táblákat. Pályázati úton jutottunk az elsőhöz, úgy négy évvel ezelőtt, majd kaptunk önkormányzati segítséggel is, s hozzájutottunk alapítványi és szülői támogatással is egy – egy darabhoz. Sokan kételkedve, fejcsóválva vagy akár ijedten nézegették az új eszközöket. Telt múlt az idő, s mára már sokunk mindennapjaihoz hozzátartozik a tábla.

De miről is van szó tulajdonképpen? Egy olyan IKT (Információs és kommunikációs technikai) eszközről, mely egy számítógépet, egy projektort és egy fehértáblát kapcsol össze egy szoftver segítségével. A szoftvert vagy a számítógépet a tábláról is lehet vezérelni.

Szabó Szilvia: Ló asszisztált fejlesztési lehetőségek

A ló bevonása különböző terápiás és fejlesztési eljárásokba ma már sokkal szélesebb körben ismert és elismert eljárás. A ló és lovardai környezet komplex hatásai, komplex felhasználási lehetőségeket biztosítanak a fejlesztő szakemberek számára és így a különböző célok elérése érdekében, eltérő megközelítéseket találunk ugyanazon élőlény és környezete (lovarda) alkalmazásánál. Ahhoz, hogy megfelelőképpen felmérhessük, milyen pozitív hatásokat tudunk kiváltani és kiválasszuk a megfelelő módszert, ismernünk kell a lovat, mint élőlényt, valamint közvetlen életterét.

Kulcsár György: Neuropedagógia - Egy új tudomány határán

Mi a neuropedagógia?

Mondhatnánk, hogy semmi, ilyen nincs is, hiszen a tudományegyetemen nem képeznek neuropedagógusokat, nem tartanak neuropedagógiai kurzusokat. Vajon van-e, lehet-e létjogosultsága ennek a szóösszetételnek?

Az alábbi sorokban kísérletet teszek arra, hogy megvizsgáljak néhányat azon érvek és ellenérvek közül, melyek a neuropedagógia és neuropedagógus kifejezések használata ellen és mellett felhozhatók.